„2020. december 31-e után használatba vételre kerülő minden épület esetén, az épületnek meg kell felelnie a közel nulla energiaigényű épületek követelményszintjének”7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról, 6. § (2/a) bekezdés. Mit is jelent ez? Az említett rendelet több követelményt támaszt a tervezett épületekkel szemben, melyekkel biztosítható az alacsony vagy akár zéró energiaigény. A rendelet nem ad meg kötelezően alkalmazni szükséges energetikai rendszereket (napelem, hőszivattyú, napkollektor, stb.), hanem csak az alkalmazandó számítási módszert és a kapott eredmények maximum vagy éppen minimum értékeit határozza meg. Az előírt értékek betartásával biztosítható, hogy „közel” nulla energiaigényű épület valósuljon meg.

Bővebben

2017-ben Péter megelégelte a bérlet lakásban az 1 m2-es konyhát, a téli éjszakákon zajongó gázkonvektort, a megsárgult fürdőkádat, a rossz elosztású alapterületet és a főbérlőt. Úgy határozott, hogy saját lakást vásárol. Hosszú hónapokon keresztül keresgéltek feleségével, míg nem Budapesten egy négysávos út mellé tervezett társasházban látták meg a lehetőséget. A 80 lakásos társasház alaprajzait alaposan áttanulmányozva választották ki új otthonukat. Majd következett az első részlet befizetése és lassacskán elindult az építkezés. Újabb részlet befizetése történt. Másfél év és újabb befizetést követően birtokba vehették új lakásukat. Egy évvel később már tapasztalok birtokában kerestek fel bennünket a következőkkel: „Jó végre saját [...]

Bővebben

Családi házak tervezés során gyakran a helyi előírások megadják, hogy a telken belül keletkező esővíz, csak a telken belül helyezhető el. Mit lehet tenni ez ügyben? Jobb esetben az épületről levezetett esővíz a talajfelszínre vezetve gyorsan elszikkad, ehhez viszont megfelelő „kavicsos” talaj is szükséges. Sajnos ez nem túl gyakori, így általános módszer az esővizek föld alatti szikkasztó gödrökbe vagy „mezőkbe” történő elhelyezése. Természetesen ez már plusz költségekkel jár, hiszen ki kell ásni a gödröket, kibélelni, feltölteni megfelelő minőségű kaviccsal vagy szikkasztó elemekkel, bele kell csövezni az esővizet és vissza is kell temetni a gödröket. Ezek mind többlet költségek, akár több [...]

Bővebben

Mit kell tudni a közel nulla energiaigényű épületekről? "Az EU direktívája csak általános meghatározást ad definíció helyett (miszerint a felhasznált közel nulla energia jelentős része megújuló energiából származik), és a tagállamok hatáskörébe utalja a konkrét minimumkövetelményeket. A közel nulla érték általánosan alkalmazott megfogalmazása szerint, azt jelenti, hogy az épületet annyira kell energiatakarékossá alakítani, hogy az erre fordított költség az épület becsült élettartama alatt megtérüljön. Követelmény az is, hogy a közel nulla energiaigényű épületeknél az éves energiaigény 25 százalékát megújuló energiaforrásból az épületen, illetve a telken belül kell előállítani. Beszámolható az épület ablakain érkező szoláris nyereség is, így akár az ablakok délre tájolásával is teljesíthető [...]

Bővebben